A buddhizmus célja
Évszázadokkal ezelőtt Szókratész, a görög filozófus, Athén piacain és utcáin sétálva oktatta tanítványait. Így fordult hozzájuk: „Meg kell értenetek önmagatokat!” „Meg kell értenetek önmagatokat!” „Meg kell értenetek önmagatokat!”
Évszázadokkal ezelőtt Szókratész, a görög filozófus, Athén piacain és utcáin sétálva oktatta tanítványait. Így fordult hozzájuk: „Meg kell értenetek önmagatokat!” „Meg kell értenetek önmagatokat!” „Meg kell értenetek önmagatokat!”
Az igazi dharmának eredetileg nincs neve. Nincs formája. Sőt dharmának nevezni máris nagy hiba. A dharma nem dharma, igaz? Meg kell értened ezt!
A Dharmák természete tökéletes. Nincs két különböző aspektusa. Az összes különféle Dharma mozdulatlan és alapvetően nyugodt. Név és forma nélküliek, el vannak vágva mindentől. Ezt a megvilágosodott bölcs érti, és más szférák nem.
A Buddha megmutatta, hogy a rendkívül finom mentális tevékenységek világos láncolata mindig szenvedést eredményez. Mindegyik láncszem az előző láncszem okozata, a következő lánc szemnek pedig feltétele vagy okozója. Amikor nagyon kitartóan gyakorolsz, meditációd mélyén észlelni tudod e láncolatot, amint pillanatról pillanatra megjelenik és eltűnik az elmédben. Ám ha teljesen őrződ a nemtudom-tudatot magadban, akkor a függő keletkezés láncolata sohasem jelenik meg vagy tűnik el.
Az igaz természetem elérése egyszerűen azt jelenti, hogy pillanatról pillanatra helyes helyzetet, helyes kapcsolatot és helyes funkciót tartok fenn ebben a világban. Világosan működöm ebben az univerzumban, hogy minden lényt megmentsek.
Ellentétes világokról, abszolút világról vagy teljes világról beszélni olyan intellektuális stílus, ahol több magyarázatra, több elemzésre van szükség. A zen csak a pillanat világára mutat, ennek a pillanatnak a világára.
A Buddha a tudatról tanított. Negyven éven keresztül beszélt a dharmáról. Az egész tanítása azzal foglalkozott, hogy miként használhatjuk a dharmát arra, hogy ráébredjünk a tudatunkra. Ráébredés a tudatunkra valójában az elménk elvesztését jelenti.
Az élet és halál nagy művében az idő nem vár rád.
Ha holnap meghalsz, milyen testet kapsz?
Nincs ennek elég nagy jelentősége?
Siess! Siess!
Ez a vers eredeti arcunk megtalálásáról szól. Nagyon híres zen. költemény. A testünk olyan, mint egy úszó felhő, amely előlibben, majd tovaúszik az égen. Itt a kezem. Itt a fejem. Ez a testem. De a testem nem én vagyok.
Az igaz természetünk mindig ragyog és szabad.
...
Csak gondolkodás nélkül tudunk visszatérni igaz természetünkhöz.