Az elég tudat azt jelenti, hogy mindenből épp elég van. Nincs szükséged másra. Az első nemes igazság kimondja, hogy az élet szenvedés. Néha azt mondjuk, hogy az élet nem kielégítő. Miért nem kielégítő? Mindig egy kicsit másnak kell lennie. De ha az életnek nem kell másnak lennie mint most, akkor hol van az elégedetlenség? Ez az "elég tudat". Szenvedünk, mert vagy azt akarjuk, hogy a dolgok eltérjenek a mostanitól, vagy attól tartunk, hogy megváltoznak, és elveszítjük azt, ami van. Tehát ha csak azzal megyünk, ami épp van, akkor nincs szenvedés.
De van egy kis probléma még ezzel is. Mert ha nem szenvedünk, nincs empátiánk. Tehát az "elég tudat" magában foglalja a szenvedést is. Nem szabadul meg a szenvedéstől. Lehet, hogy megszabadul attól a felfogástól, hogy a dolgoknak másként kéne lennie, de ez nem azt jelenti, hogy csak egy pocsolyába esünk, és hagyjuk, hogy minden dolog rendetlenségbe keveredjen. Az "Elég tudat" felszabadít minket a probléma tényleges kezeléséhez.
