|
A szertartásos négytálas étkezés Kínából származik. A főzéstől a mosogatásig mindent magunk csinálunk. Négy tiszta tállal kezdjük és négy tiszta tállal fejezzük be. A kötött forma itt még inkább tükör: mennyire tudunk együtt cselekedni a többivel, segíteni másokon ugyanúgy, mint önmagunkon?
A Templomi Szabályok így szólnak az étkezésről: „Egy kiváló tanító mondta: „Egy nap munka nélkül, egy nap evés nélkül.” Kétféle munka van: belső és külső. A belső munka a tiszta tudat fenntartása. A külső munka az önző vágyak elvágása és mások segítése. Először dolgozz, utána egyél. Egyél csendben, ne kelts zajt. Míg eszel, csak magaddal törődj. Ne foglalkozz azzal, hogy mások mit csinálnak. Hálával fogadd el, amit felszolgálnak. Ne ragaszkodj ahhoz, amit szeretsz vagy nem szeretsz. Ne keress kielégülést az evésben. Csak annyit egyél, amennyi gyakorlataid fenntartásához szükséges. Egész életedben ehetsz finom ételeket, tested mégis meg fog halni.
A Nagy Út nem nehéz,
csak vágj el minden jóról és
rosszról alkotott gondolatot.
A só sós.
A cukor édes.”
|
