Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.
Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.
Amint prédikálsz a lényeg elveszett.
Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.
Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!
A rizskeksz képe elüti az éhséget?
A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.
A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.
Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.
Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?
A szeretett gyermekben nincsen csúfság.
Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.
A járás zen. Az ülés is.
Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.
Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!
Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.
Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!
Esik, a föld nedves.
Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!
Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!
Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.
Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.
A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?
Hópehely hullik az égő kemencére.
Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?
Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?
Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.
Az éhes kutya száraz csontot rág.
Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!
Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.
Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.
Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.
Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?
A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.
A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.
Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!
Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…
Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?
Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.
Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?
A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.
A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!
Figyelj a lépteidre!
Jön a tavasz, nő a fű.
A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?
Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.
A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.
A tűz forró, a víz hideg.
A kezdetektől fogva semmi sem létezik.
