A világi szenvedélyek elválaszthatatlanok a megvilágosodástól.
Egyetlen vak ember sok vakot vezet kézen fogva a tűzverembe.
A tízezer törvény egy helyre vezet, de te ne ragaszkodj ahhoz sem!
Ülve mozdulatlanul, nem történik semmi. Jön a tavasz, nő a fű.
Nincs jó gondolat, nincs gonosz gondolat.
A gazdagon terített asztal nem csábítja a jóllakottat.
Bármily drága is az arany, a szembe kerülve nem más, mint piszok.
Amint prédikálsz a lényeg elveszett.
A kezdetektől fogva semmi sem létezik.
Milyen a szél színe? Honnan jön az eső?
Szavakat keresve, bölcs mondásokra vadászva mikor jut időd a megvilágosodásra?
Nyúlj érte, és elszalasztod, hagyjad menni, és követni fog.
Az éhes kutya száraz csontot rág.
Ölés vagy feltámasztás mind itt vannak ezekben a kezekben.
Nap, nap után mindig jó nap következik. A szél feltámad, a fák hajladoznak.
A könyörületes szavak könyörületes szájból jönnek.
Figyelj a lépteidre!
Jön a tavasz, nő a fű.
A járás zen. Az ülés is.
Tűz kell? Pattints kovát! Víz? Áss kutat!
Hópehely hullik az égő kemencére.
Ő meghal, én meghalok. Vajon hol találkozhatunk?
Minden úgy igaz, ahogy van. Miért kéne megvetni? Miért kéne gyűlölni?
Tanítás a tanításon túl, nem támaszkodva szavakra és betűkre.
Mennynek, földnek és nekem azonos a gyökerünk. A mindenség és én ugyanazok vagyunk.
A tomboló hullámok nem olyan veszélyesek, mint az emberi tudat.
Nem elbűvölődni dicsérettől, nem megbántódni szemrehányástól.
Ha Sakyamunival találkozol, öld meg! Ha Bodhidharmával találkozol, öld meg őt is!
Soha nem hasonlatos semmihez. Hogy is prédikálhatnék róla?
A leghalványabb igen és nem, és a tudat máris zavarodottan elveszik.
A tavasz száz virágot bont, mégis kinek?
Magadban keresd a megvilágosodást! Hol máshol?
Tégy meg ezer mérföldet anélkül, hogy a lábad mozdítanád!
Mikor hideg, mondj hideget! Mikor forró, mondj forrót!
A rizskeksz képe elüti az éhséget?
Megvilágosodottan visszatértem, de maradt minden ugyanaz. A Szerzetes Hegy szitálása, párája, a Kanyargó Folyó hullámai…
Cipőn keresztül vakarni ott, ahol viszket.
A tűz forró, a víz hideg.
Esik, a föld nedves.
A mennyet földnek hívva földdé válik? A földet mennynek nevezve mennyé válik?
Teremtsd meg a semmihez nem ragaszkodó tudatot!
Millió világ egyetlen buborék a tengeren. Minden buddha és pátriárka egyetlen villanás.
A szeretett gyermekben nincsen csúfság.
Hajítsd félre a dharmát, nem is beszélve a nem dharmáról!
Az tudja, hogy meleg vagy hideg a víz, aki issza.
Ahol nincs Buddha, ott Buddha megmutatkozik.
Nyisd ki a szád, máris hibázol. Mozdítsd a nyelved, máris az igazság ellen vagy.
A mosolygó arc áldást adó, a zavarodott tudat gonosz méreggel teli.
Nézz minden érző lényre könyörületes szemmel!
